Salgótarján, Nógrád megye székhelye igazi rejtett kincs. Már az elhelyezkedése miatt is különleges: a Karancs, Medves és Cserhát hegységek találkozásánál, a Tarján-patak és a Zagyva völgyeibe Y alakban ékelődik be a zeg-zugos völgyváros. A 20. századi történelem hagyatékát pedig szinte időutazásszerűen fedezhetjük fel benne.
Salgótarján a 19. század második felében vált bányavárossá, a századfordulón a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű R.T. volt az ország második legnagyobb vasfinomító vállalata, direkt vasúti összeköttetésben Pesttel. Az évek során az üveg- és a gépgyártás is magas szintre fejlődött.
Ma mégsem az egykori gazdag bányaváros-múlt, inkább az '50-es '60-as évek iparosításának emlékei uralják a városképet. Ezt egyfelől a bánya kimerülésével beindult, a rendszerváltáskor kiteljesedett hanyatlás után a városban pusztuló nehézipari komplexumok jelzik. De köszönhető annak is, hogy a sajátos adottságú vársoközpont rekonstrukcióját kiváltságos helyzetben, egységes terv alapján hajtották végre, az építészeknek a korabeli viszonyokhoz képest igen nagy szabadságot hagyva. Ez a modern építészet páratlan épületegyütteseit hagyta örökül a belvárosban. Erről bővebben a retropolisz.hu-n olvashatunk egy remek írást, ami a városnézéshez is kitűnő iránytű: https://retropolisz.com/2018/02/15/the-journey-begins/
Salgótarjáni Öblösüveggyár, 1950. Forrás: Fortepan / Magyar Rendőr
Tippek:
- A Dornyay Béla helytörténeti és bányász múzeum gazdag anyagot őriz a város történetéről, érdemes meglátogatni: https://dornyaymuzeum.hu/
- A Völgyváros fiatal patrióta közössége egy nagyon informatív honlapot is működtet Salgótarjánról: https://www.volgyvaros.hu
- Több vendégünk is jelezte, hogy a Keszegsütő (Erdész u. 1.) kihagyhatatlanul jó hely egy finom sült halra.